2012. július 28., szombat

Véget ért...

Mindennek eljön a vége. Közel egy évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ez a 9 hónap ilyen gyorsan el fog telni.
9 hónap. 276 nap. Nem is tudom, hogy mit írjak erről a hihetetlen élményről. Szavakkal leírhatatlan. Ezt át kell élni. Mindent. A jót, a rosszat. A hideget, a meleget. A harapást, az ölelést. Mindent.
Ha nem vettek fel az egyetemre, ne keseredj el. Irány a Fekete Sereg és légy önkéntes! Olyan tapasztalatot és élményt kapsz, amit soha az életben nem fogsz elfelejteni.
A repülő útról azért nem írók, mert szerintem józan paraszti ésszel is ki lehet következtetni: sírás, sírás, sírás, sírás.... etc.
Tehát: Kalandjaim a világban egy időre leálltak. De ki tudja. Lehet hamarosan folytatódnak :)

Szicília <3

2012. július 25., szerda

274-276.nap

Vége. Ennyi volt a nagy kaland. Vagy még csak most kezdődik? Egy új egészen biztos.
Az érzelmi hullám völgyek és hegyek már hétfő óta tartanak, mióta üres a szobám. Tegnap pedig megvolt az utolsó Ballaro buli.
Záporeső szerű könnyhullatások mellett búcsút vettünk barátainktól és reménykedünk abban, hogy hamarosan újra látjuk egymást.
Még a Nico és az Ainhoa bulijára Verena és Petra vett egy-egy Szicília térképet amit mindenki aláírt. Ez az ötlet nekem is megtetszett és beszereztem egyet magamnak. Szerintem ez lesz az egyik kedvenc emlékem erről a 9 hónapról.

276 csodás nap áll a hátam mögött. Most el kell hagynom az ismerős macskaköves utakat, egy ismeretlen, új városért (hát Veszprém már biztos nem a régi!) De az biztos, hogy soha nem fogom elfelejteni mindazt amit itt átéltem és kaptam.

Viszont most már biztos vagyok benne, hogy akárhol megfogom találni a helyem a világban. Hisz mindenhol fogok találni egy-egy barátot Indiától Spanyolországig, Észtországtól Szicíliáig egészen biztos.


Ci vediamo guys! I love you!!

2012. július 22., vasárnap

268-273. nap

Hamarosan véget ér az utazás. Múlt héten már neki álltam összepakolni a bőröndöm, hogy lássam lesz e helyem az esetleges ajándékoknak. Hát sajnos a bőröndöm és a pénztárcám befogadóképessége fordítottan arányos. A bőröndöm full, a pénztárcám meg üres. Így én leszek az ajándék mindenkinek, rendben? :)

A héten csak egyszer mentem dolgozni. Szerencsés vagyok, egész sok szabadnapom maradt amit így a végén jó volt kihasználni. Ebben a dög melegben egyszerűen semmit sem lehet normálisan csinálni. Csak szépen, csendesen döglődni.
Szerdán az oviban Rosita megkért, hogy tartsak egy workshop-ot. Mondom jó persze. Én butus azt hittem, hogy valakinek besegítek. Ehelyett nekem segített be az egyik új önkéntes fiú, akinek gőze sincs az olaszról. Mondanom sem kell, hogy nem volt túl nagy segítség, de végülis megoldottuk. Majd jött a következő csoport. Fárasztó volt és néha legszívesebben a fejemet vertem volna a falba, de nagyon jó érzés volt, hogy Rosita így megbízik bennem :)
Még aznap este elmentünk a Verena-ék lakására egy hangulatos grill partyra. Nem volt semmi extra. De jó volt együtt lenni a többiekkel :)

Pénteken megtartottuk az utolsó meeting-et a CESIE irodájában. Összegeztük a 9 hónapot, beszélgettünk, aláírtunk egy csomó papírt:) Majd kis szünet után, egy étterem felé vettük az irányt, hogy még utoljára együtt legyünk. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát! Nevettünk és ettünk sokat :)
Majd utána jöhetett az igazi party: Nico és Ainhoa közös születésnapi parti!!!! Hát mindenki kitett magáért :) Valamikor reggel 7 fele ment aludni a társaság jó része :) Így másnapi programnak az alvás-fürdés-evés-alvás lett végre hajtva :)
Este elmentünk egy hangulatos kis bárba, ami nemrég nyílt. A társaság jó része nem volt ott, hisz még az előző napi partit próbálták meg kiheverni :)

Ma pedig újra pakolom a bőröndöm, mert aggódom, hogy túllépem a határokat.

Már csak pár nap és otthon leszek a "hidegben". Örülök is, meg nem is. Jó volt itt lenni. A nehézségek ellenére is úgy gondolom, hogy életem egyik legjobb döntése volt, hogy ide jöttem. Sok mindent tanultam és kaptam. Új barátokra tettem szert és olyan élményekre, amiket még az unokáim is hallgatni fognak szerintem. Utaztam rengeteget, kipróbáltam sok mindent. Ahogy pakolom a bőröndöt az elmúlt 273 napon gondolkozom. A szép emlékeken. Meg a kevésbé szépeken :) Hisz az élet nem tökéletes. És ez így van jól.


azért ez elég sok nem? :)

2012. július 16., hétfő

263-267. nap

Hamarosan véget ér ez a csodás 9 hónap Palermoban. Utolsó kirándulásként még átugrottunk egy "közeli" szigetre.
1,5 óra buszozás és 45 perc repülés után meg is érkeztünk a máltai reptérre, Luqa-ba. Az első benyomás: It's sooooo hot!!!!!! A jó kis légkondicionált repülőből kilépni a 40 fokos hőségbe: felért egy arcon csapással. De minket ez sem tántoríthatott el. Irány a buszmegálló, majd a hostel Sliema-ban.





Első sokk: Itt az emberek a rossz oldalon vezetnek!!!! Minden autó jobb kormányos. Nah, ez számomra hatalmas sokk volt. Egyszerűen nem bírtam megszokni, hogy az autók "rossz" irányból jönnek. Bár szerencsére Palermoban edződtem, így egyszer sem csaptak el :)
Második sokk: Jeeee!!! Itt mindenki beszél angolul! Értem az utca táblákat! Ez egy igazi megkönnyebbülés volt számomra, bár őszintén szólva kicsit nehéz volt az átváltás. Igen tudom, egymás között mindig angolul beszélünk, de fura volt a busz sofőrrel angolul kommunikálni, vagy a jegy eladó fiúval. Mindig jött volna a számra: Grazie, Prego, Buona Sera...etc.
Harmadik sokk: mi olyan 4 fele érkeztünk a hotelbe, a recepció 2-kor zár. Nah, ilyenkor mi van? Ott várt minket egy névre szóló boríték a pulton, benne a regisztrációs lappal meg a szoba kulccsal. Mi eredetileg úgy foglaltuk a szállást, hogy a fiúk külön alszanak tőlünk egy 8 szobás szobában (így olcsóbb). De végül egy szobában voltunk. Verena és Petra a Henrikkel aludt egy szobában, mi meg a Nico-val a konyhában :) A hotel: tökéletes.


Irány a víííííz!!!!! Málta gyönyörű! Az emberek kedvesek és kétnyelvűek. Mindenki beszél angolul és máltaiul. Tökéletes hely kikapcsolódáshoz, bulizáshoz. A csobbanás után hazamentünk vacsorázni, zuhanyozni, hogy este készek legyünk a partira. Mi a lányokkal, olyan 2 fele kidőltünk, a fiúk még elmentek ide-oda.


<3<3

Sliema




Hagar Qim templom
Reggel utunkat a sziget másik oldala felé vettük, hogy egy kicsit művelődjünk is, hisz nincs is annál jobb, mikor az ember 40 fokban sétál a tűző napon nem? :)




Mnajdra templom










Természetesen a nap második felében fürdőztünk, amikor is az osztrák lányok és Nico a frászt hozták rám. Elmentek úszni, és több mint egy óra után jöttek csak vissza. Persze tudom, elég idősek, de akkor is. Tudjátok, hogy van ez a rossz szokásom. Aggódásnak hívják. Néha az emberek idegeire tudok vele menni. Szerintem senkinek sem kell bemutatnom ;)

ugruuuunk!! 
el ne engedd a kezem!!

ez nem fanatizmus. ez szerelem!


naplemente Málta fölött



A vacsit egy étterem féleségben töltöttük, majd a lányok és Nico még elmentek valamerre, mi magyarok meg kidőltünk. Henriknek a feje fájt, nekem a hasam. Lehet, hogy allergiás vagyok valamire? :/

Vasárnap a fővárosba, Valletta-ba mentünk, ami csak fél óra busszal. Viszont mi csacsik, elfelejtettük, hogy vasárnap van. Kb. minden zárva volt, de azért még így is tudtuk élvezni a barokk utcák csodás látképét.






kedvenceim :)


bolondjaimmal :) <3



hihi :))

kedvenc táblám :)
Sajnos minden jó véget ér egyszer, így este 10:25-kor repülőre ültünk, és visszatértünk a jó meleg, 90%-os páratartalommal rendelkező otthonunkba.

Ma pedig pihenünk. Vagyis csak a Nico és a Verena. Petra dolgozni ment, én meg lassacskán neki állok pakolni. A bőröndöm már elég nyugtalan. Nekem pedig nem nagyon füllik a fogam, hogy levegyem a szekrény tetejéről....

2012. július 12., csütörtök

253-262. nap

Múlt hét kedden megvolt az utolsó meeting-ünk Salvo-val és Rosita-val. Próbáltuk kicsit összegezni, hogy milyen is volt ebben a 9 hónapban egy oviban dolgozni. Mondtunk jót-rosszat. Ahogy ez általában lenni szokott. Mikor arról beszélgettünk, hogy mi lesz velünk a jövőben, rádöbbentem, hogy én azért hiányolni fogom ezeket a rosszcsontokat. Voltak hullámvölgyeim persze, mikor legszívesebben sírva rohantam volna el, de ezeket a pillanatokat mindig felejteti egy-egy puszi vagy ölelés :)

Szerda este elmentünk egy színházba. Vagyis csak egy kisebb előadásra, ugyanis Petra is szerepel benne. Már több hónapja gyakoroltak, és minden percet megért a sok "szenvedés". Igaz, hogy sok mindent nem értettem, de nagyon élveztem :) Ügyesek voltak nagyon :)

Pénteken nem tudom, hogy mi volt a gyerekekkel, de valamiért nagyon-nagyon rosszak voltak. Az egyik kislány kétszer megharapott, egy másik pedig úgy belecsípett a lábamba, hogy teljesen bepirosodott és még könnyeket is csalt a szemembe. (Ekkor azt hiszem volt egy enyhe mélypontom).
Este viszont Kelli születésnapjára mentünk a kikötőbe, ahol nagyon jó hangulatban töltöttük el az estét :)




A hétvégére tervezett Mondello Beach Party-t sajnos lefújta a CESIE, így Sam, Marie, Nico és én, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Mondello-ra és ott alszunk. Hát mondanom sem kell, hogy tele volt és nagyon hideg volt. Nem is aludtunk túl sokat. Én kb. fél órára szundítottam el, utána inkább elmentünk sétálni (ekkor Sam és Marie már nem volt velünk. Ők korábban feladták a harcot a hideggel) Később újra találkoztunk velük. Hajnali 2 fele betértünk egy fagyizóba egy kávéra és egy pisire. Utána pedig a járdán ülve UNO-ztunk napfelkeltéig :) Igazán hangulatos volt, a vasárnap reggelt a parton tölteni, ahol a többiek aludtak én meg sétálgattam a hűs vízben, és néztem ahogy az idős emberek kezdenek kipakolni a megszokott helyükre :)

Este pedig megejtettük a születésnapomra kapott vacsi meghívást a Nico-val. Erről viszont úri hölgy lévén nem beszélek ;)

(nem, a ruha nem az enyém:)

Kedden-szerdán pedig a nem létező bakancslistámról húzhattam ki egy pontot. Láttam egy vulkánt. Szerencsés vagyok? Igen tudom :)
Elmentünk Stromboli-ra, ahol minden házikó fehér, apró utcák vannak, és milliónyi színes virág. Gondolom eltudjátok képzelni. Nem? Hát akkor lessétek a fotókat és ámuljatok :)
Azt nem mondom, hogy jobb volt mint Marettimo, de az biztos, hogy az itteni boltokban, kb 3 perc alatt eltudnám költeni a Lottó 5-ös főnyereményét. Gekkós legyező, gekkós párna, gekkós fülbevaló, gekkós nyaklánc, gyűrű, szandál, poló, táska...stb. MINDEN GEKKÓS VOOOOLT!!!!!!!! Mi piace!!! <3<3


itt mindenre felkészülnek







ki ne teázna egy ilyen lugas alatt?


füstölög :)

étterem



minden félórában ezt csinálta


kókusz tej. én is kipróbáltam. nem is olyan szörnyű :)

jött az este, jöttek a színek :)




nap felkelte 
költöztünk. most 400 m-en voltunk :)



<3


gekkós étterem :)

Stromboli

Colgate mosoly :)

Ginostra. az apró falu, amit csak hajóval lehet megközelíteni

az új gekkós legyezőm, ami itt alapfelszereltség

Panarea

legrand reklám :)

Lipari

ha nagy leszek...

Vulcano