263-267. nap

Hamarosan véget ér ez a csodás 9 hónap Palermoban. Utolsó kirándulásként még átugrottunk egy "közeli" szigetre.
1,5 óra buszozás és 45 perc repülés után meg is érkeztünk a máltai reptérre, Luqa-ba. Az első benyomás: It's sooooo hot!!!!!! A jó kis légkondicionált repülőből kilépni a 40 fokos hőségbe: felért egy arcon csapással. De minket ez sem tántoríthatott el. Irány a buszmegálló, majd a hostel Sliema-ban.

Első sokk: Itt az emberek a rossz oldalon vezetnek!!!! Minden autó jobb kormányos. Nah, ez számomra hatalmas sokk volt. Egyszerűen nem bírtam megszokni, hogy az autók "rossz" irányból jönnek. Bár szerencsére Palermoban edződtem, így egyszer sem csaptak el :)
Második sokk: Jeeee!!! Itt mindenki beszél angolul! Értem az utca táblákat! Ez egy igazi megkönnyebbülés volt számomra, bár őszintén szólva kicsit nehéz volt az átváltás. Igen tudom, egymás között mindig angolul beszélünk, de fura volt a busz sofőrrel angolul kommunikálni, vagy a jegy eladó fiúval. Mindig jött volna a számra: Grazie, Prego, Buona Sera...etc.
Harmadik sokk: mi olyan 4 fele érkeztünk a hotelbe, a recepció 2-kor zár. Nah, ilyenkor mi van? Ott várt minket egy névre szóló boríték a pulton, benne a regisztrációs lappal meg a szoba kulccsal. Mi eredetileg úgy foglaltuk a szállást, hogy a fiúk külön alszanak tőlünk egy 8 szobás szobában (így olcsóbb). De végül egy szobában voltunk. Verena és Petra a Henrikkel aludt egy szobában, mi meg a Nico-val a konyhában :) A hotel: tökéletes.


Irány a víííííz!!!!! Málta gyönyörű! Az emberek kedvesek és kétnyelvűek. Mindenki beszél angolul és máltaiul. Tökéletes hely kikapcsolódáshoz, bulizáshoz. A csobbanás után hazamentünk vacsorázni, zuhanyozni, hogy este készek legyünk a partira. Mi a lányokkal, olyan 2 fele kidőltünk, a fiúk még elmentek ide-oda.

<3<3

Sliema

Hagar Qim templom

Reggel utunkat a sziget másik oldala felé vettük, hogy egy kicsit művelődjünk is, hisz nincs is annál jobb, mikor az ember 40 fokban sétál a tűző napon nem? :)

Mnajdra templom

Természetesen a nap második felében fürdőztünk, amikor is az osztrák lányok és Nico a frászt hozták rám. Elmentek úszni, és több mint egy óra után jöttek csak vissza. Persze tudom, elég idősek, de akkor is. Tudjátok, hogy van ez a rossz szokásom. Aggódásnak hívják. Néha az emberek idegeire tudok vele menni. Szerintem senkinek sem kell bemutatnom ;)

ugruuuunk!! 

el ne engedd a kezem!!

ez nem fanatizmus. ez szerelem!

naplemente Málta fölött

A vacsit egy étterem féleségben töltöttük, majd a lányok és Nico még elmentek valamerre, mi magyarok meg kidőltünk. Henriknek a feje fájt, nekem a hasam. Lehet, hogy allergiás vagyok valamire? :/

Vasárnap a fővárosba, Valletta-ba mentünk, ami csak fél óra busszal. Viszont mi csacsik, elfelejtettük, hogy vasárnap van. Kb. minden zárva volt, de azért még így is tudtuk élvezni a barokk utcák csodás látképét.

kedvenceim :)

bolondjaimmal :) <3

hihi :))

kedvenc táblám :)

Sajnos minden jó véget ér egyszer, így este 10:25-kor repülőre ültünk, és visszatértünk a jó meleg, 90%-os páratartalommal rendelkező otthonunkba.

Ma pedig pihenünk. Vagyis csak a Nico és a Verena. Petra dolgozni ment, én meg lassacskán neki állok pakolni. A bőröndöm már elég nyugtalan. Nekem pedig nem nagyon füllik a fogam, hogy levegyem a szekrény tetejéről....