2012. július 22., vasárnap

268-273. nap

Hamarosan véget ér az utazás. Múlt héten már neki álltam összepakolni a bőröndöm, hogy lássam lesz e helyem az esetleges ajándékoknak. Hát sajnos a bőröndöm és a pénztárcám befogadóképessége fordítottan arányos. A bőröndöm full, a pénztárcám meg üres. Így én leszek az ajándék mindenkinek, rendben? :)

A héten csak egyszer mentem dolgozni. Szerencsés vagyok, egész sok szabadnapom maradt amit így a végén jó volt kihasználni. Ebben a dög melegben egyszerűen semmit sem lehet normálisan csinálni. Csak szépen, csendesen döglődni.
Szerdán az oviban Rosita megkért, hogy tartsak egy workshop-ot. Mondom jó persze. Én butus azt hittem, hogy valakinek besegítek. Ehelyett nekem segített be az egyik új önkéntes fiú, akinek gőze sincs az olaszról. Mondanom sem kell, hogy nem volt túl nagy segítség, de végülis megoldottuk. Majd jött a következő csoport. Fárasztó volt és néha legszívesebben a fejemet vertem volna a falba, de nagyon jó érzés volt, hogy Rosita így megbízik bennem :)
Még aznap este elmentünk a Verena-ék lakására egy hangulatos grill partyra. Nem volt semmi extra. De jó volt együtt lenni a többiekkel :)

Pénteken megtartottuk az utolsó meeting-et a CESIE irodájában. Összegeztük a 9 hónapot, beszélgettünk, aláírtunk egy csomó papírt:) Majd kis szünet után, egy étterem felé vettük az irányt, hogy még utoljára együtt legyünk. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát! Nevettünk és ettünk sokat :)
Majd utána jöhetett az igazi party: Nico és Ainhoa közös születésnapi parti!!!! Hát mindenki kitett magáért :) Valamikor reggel 7 fele ment aludni a társaság jó része :) Így másnapi programnak az alvás-fürdés-evés-alvás lett végre hajtva :)
Este elmentünk egy hangulatos kis bárba, ami nemrég nyílt. A társaság jó része nem volt ott, hisz még az előző napi partit próbálták meg kiheverni :)

Ma pedig újra pakolom a bőröndöm, mert aggódom, hogy túllépem a határokat.

Már csak pár nap és otthon leszek a "hidegben". Örülök is, meg nem is. Jó volt itt lenni. A nehézségek ellenére is úgy gondolom, hogy életem egyik legjobb döntése volt, hogy ide jöttem. Sok mindent tanultam és kaptam. Új barátokra tettem szert és olyan élményekre, amiket még az unokáim is hallgatni fognak szerintem. Utaztam rengeteget, kipróbáltam sok mindent. Ahogy pakolom a bőröndöt az elmúlt 273 napon gondolkozom. A szép emlékeken. Meg a kevésbé szépeken :) Hisz az élet nem tökéletes. És ez így van jól.


azért ez elég sok nem? :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése